Honlap - Bemutatkozás - Kapcsolat - Projektek - Programok - Szolgáltatás - Linkajánló - Játékok - Vendégkönyv
Honlap
Faültetés... Jó ez így? PDF Nyomtatás E-mail
Írta: oszoly   

"Miért ültettük olyan közel egymáshoz a facsemetéket a Margitligetben? Nem volt ott senki, aki értett volna hozzá?"

Tisztelt Hölgyem/Uram!

A Dera-patak mentén a különböző időszakokban végzett vízrendezésekig (melyeknek az 1960-70-es évek erőltetett, természeti értékek semmibe vevő gazdaságfejlesztése adott egy utolsó nagy lökést) a dombvidéki égerliget-társulás volt (lehetett) a csobánkai szakaszon is jellemző, őshonos, a magyar táj jellegzetes eleme. Az éger vízigénye miatt a kisvízi partszegélyhez közel, a meder és a völgy morfológiájától függően ligetesen vagy a középíizi meder szélét sorként (ti. a tavaszi bővebb hozamok során a mag a kirakodott uszadéksávon nagy tömegben rakodott le és nagyobb eséllyel) eredt (ered) meg. Ez a folyamat a Bükkös-patak izbégi, "visszégeresedő" szakaszán nagyon jól megfigyelhető minden évben.

 

Az égerek (és minden más növényfaj is) a természetben teljesen szabálytalan sorközzel erednek meg, nem ritka, hogy 0,2-1 m-re egymástól. Egymás és más fajok árnyékát fiatal korukban jól tűrik, ha túl mély az árnyék, a előbb-utóbb annak megfelelően kiritkul az állomány. Az árnyékos égeres, nem bolygatott patakmentéken védett , érzékeny élőlények is előbb-utóbb megjelennek (ld. Morgó-patak, Bükkös-patak).

 

Az égerültetéssel adott helyszín sajátosságainak megfelelően (van hely!), figyelemmel az árvíz-védelem kényszerére (kényszeredettségére) sajnos nem szabálytalan elrendezésben (= nem "igazán" ligetesen), hanem sorban (a hely kiterjeséde miatt két sorban) ültettük a fákat. Az ültetés célja nem parkosítás volt, nem "vízügyi" célú (=?) faültetés, hanem egy ökoszisztéma meghatározó fajának visszatelepítése a lehetőségekhez mérten.

(Az árvízvédelmi szempontokat a vízgazdálkodási társulattal - Pomázon a KÖVIZIG-gel - elméletben és gyarkolatban is egyeztettük, sőt a fák ültetésének módját és helyét végül a társulat képviselője határozta meg.)

 

Üdvözlettel:

 

Dukay Igor 

természetvédelmi szakértő, vízvédelmi és természetvédelmi felülvizsgáló
patak-, mocsár-, láp-rehabilitációs tervek természetvédelmi -műszaki tervezője
patakvédelmi és -rehabilitációs műszaki szabvány készítője
patakvédelemmel-ökológiával kapcsolatos szakkönyv és egyéb kiadványok szerzője, szerkesztője
"notorikus" égerültető és -mentő
kertész szakmunkás és technikus
biológia-földrajz szakos tanár

 

Szentendre, 2010. április 8.