Honlap - Bemutatkozás - Kapcsolat - Projektek - Programok - Szolgáltatás - Linkajánló - Játékok - Vendégkönyv

Köszönjük, hogy Személyi Jövedelem Adójának 1%-ával támogatja munkánkat! Adószámunk: 18722592-1-13

Honlap Bemutatkozás Legfrissebb Árvízvédelem
Árvízvédelem PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Írta: Administrator   
2011. január 25. kedd, 07:19

A patak kotrásával megelőzhető-e az árvíz? árvíz?

 

Sajnos, egyértelműen nem. Míg a síkvidéki (belvíz) csatornák esetenkénti kotrása, az ott összegyűlő iszap, föld és elburjánzott növényzet eltávolítása fontos lehet a belvízvédelemben a vízlevezető árkok megfelelő működéséhez, a folyók és patakok kotrása nem előzi meg egyértelműen az árvizeket.

A szélsőséges időjárás mellett a vízgyűjtő terület vízvisszatartó képességének gyengítése (erdőirtások) az egyik jelentős oka a bekövetkező árvizeknek. Persze a patakok és folyók az erdőirtások előtt is kiáradtak, ezért körülöttük jellemzően kialakult egy rendszeresen elöntés alá kerülő terület, amelynek neve ártér. A nagy esőzések idején a patakon levonuló víz mennyisége "nem fér bele" a köznapi értelemben használt mederbe, ezért az ártér is bekapcsolódik a vízszállításba, majd a víz levonulása után a víz ismét az úgynevezett kisvízi mederben csordogál tovább. Az árterek beépítésével fokozódik a probléma, hiszen a nagy víz akadálymentes lefolyását gátoljuk, ezzel még magasabb vízszintek alakulnak ki.
Károkat okozó veszélyes vízszintek alakulhatnak ki egy-egy lokális szűkület felett is. Ez azt jelenti, hogy a meder egy szelvényében olyan természetes vagy mesterséges szűkület található (pl. bedőlt tuskó vagy műtárgy), ahol a vízfolyás keresztszelvényi területe lecsökken. Ennek következményeképpen a felette lévő szakaszon felduzzad a vízszint, és a víz kiléphet a mederből.
Csobánka belterületén teljesen szakszerűtlenül épült a Szegfű utcai gázló, mely egyenesen a házak közé vezeti a vizet. Ezenkívül a Sport utca feletti három híd, melyek egyenesen generálják a házak elöntését.
A Dera-patak esetében a belterületi szakaszon kialakuló vízszinteket a  domoldalakról lefolyó csapadék is egyértelműen befolyásolja.
A fentiekből is látható, hogy az óriási vízmennyiségek okozta gondok a meder kotrásával nem egyértelműen kezelhetők, az árvízvédelmi szempontok érvényesítése önmagában is nagy körültekintést és alapos vizsgálatot igényelő feladat.

 

De akkor, mégis mit lehet tenni, hogy egy patak ne veszélyeztesse a mellé költözők biztonságát?

 

Az árvizek megelőzése érdekében mindenképpen el kell kerülni a vízgyűjtő területen a nagyterületű erdőirtásokat (tarvágás). Jó hír, hogy mivel a Börzsöny-hegység nagy része nemzeti park, az ott folyó erdőművelés során az ilyen beavatkozások talán mindinkább visszaszorulnak és a természetet és a patakok alsóbb folyásánál lakókat is jobban kímélő hagyományos „szálaló vágásra" térnek át.

Rossz hír, hogy az erdőkezelő nem lép fel hatékonyan a Csobánka körüli erdők kivágásánál.

Szintén reménykeltő hír, hogy érvényes vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik egy, a Szokolya fölé tervezett árvízi tározó, amely megépülése után az extrém méretű esőzés vagy hóolvadás során tud majd jelentős mennyiségű vizet időlegesen visszatartani, ezzel pedig az alatta lévő mederszakaszt tehermentesíteni.

Teljesen reménytelen a helyzet Csobánkán, mert az Önkormányzat évek óta nem tesz kis lépéseket sem egy árvíztározó építésére.

A 100 évenként - vagy annál ritkábban előforduló - árvizek mederben levezetendő vízhozamát kevesebb, mint felére csökkenti, ez pedig azt jelenti, hogy a meder jelentősebb beavatkozások nélkül képes lesz ezeket a vízhozamokat szállítani. A patak medrének kíméletes tisztítása (bedőlt fáktól, fennakadt uszadékoktól) ezzel együtt fontos feladat az árvízvédelemben. Fontos, hogy ezt kézi erővel (láncfűrész, talicska, balta) végezzék és hogy az esetleg kivágott fák, bokrok gyökérzetét NE TÁVOLÍTSÁK EL a mederből. Nagyon fontos, hogy az elmúlt évtizedek gyakorlatától eltérően, a folyók és patakok árterületét ne építsék be, hiszen az itt épülő házak megvédése szinte lehetetlen (és nagyon költséges), ráadásul a beépítés megakadályozza az árvizek gyors levonulását, újabb problémákat generálva.

forrás: http://www.kisdunaujsag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=159:a-matyasfa-koernyezetved-egyesuelet-allasfoglalasa-a-morgo-patak-kotrasarol&catid=54:civilszervezetek&Itemid=29

A Csobánkai patakparti fák letarolása NEM ávízvédelmi szempontok alapján történt. Vízkár-elhárítás - amire a Kormányrendelettel hivatkoznak - pedig egyáltalán nem történt. Ha megint sok csapadék lesz, semmi nem védi majd a patak-menti házakat.