Oszoly Környezetvédő Egyesület

Egyik sem! Az árvizet a hirtelen jött nagy csapadék okozza. Ha a vízgyűjtőt nem veszi körül erdő, akkor rövidebb idő alatt vezeti el a patak a vizet, viszont jóval többet egyszerre. Következésképpen minél több fát vágunk ki erdeinkből, annál nagyobb az árvíz, amikor sok eső esik.

Amikor már itt a nagy víz, akkor viszont minden duzzaszt, ami a víz útjában van. Hidláb, fák, oszlopok, korlátok. De egyik sem gátolja a víz lefolyását, csak ha a hordalék - SZEMÉT - fennakad és gátat képez a lefolyó víz számára. Nézzék meg a tavalyi felvételt!

Azonban, ha a hidakat nem úgy tervezték, hogy a nagy víz átférjen alatta, amikor jön, akkor a hidak gátat képeznek. A víz elkezd oldal irányban kitörni, ha oldalt nincs gátja. Ha van, akkor átfolyik a híd felett. Jó sok örvény keletkezik. Az a fűzfa nem tehetett semmiről, amit a három híd után vágtak ki.

A Plandics-téri gázlónál lévő kishíd is gát árvíz esetén. A gázlónál egyenesen oldalra kell, hogy menjen a víz a házak közé. Sajnos a gázló miatt kibetonozták a meder alját. Árvíz idején itt örvény keletkezik, akkor is, ha nincs ott a gyaloghíd. Tehát elmehet a víz oldalirányban.

A patakot lehet mélyíteni, de nincs értelme. A víz felgyűlik a mélyedésben. De ez a víz lefolyását nem változtatja meg, hiszen a terep lejtését nem tudjuk megváltoztatni. Lehet még a patakot szélesíteni az alacsony part felé a lakók telkeinek rovására. Viszont akárhogy szélesítjük, a házak küszöbének szintje és a kisvizi meder szintje között jelenleg nincs akkora különbség a jobb parton, mint a bal parton. Lehet talán egy méter? Ha két méteres vízoszlop rohan le a Derán, akkor elmegy jobbra is, ha nem gátolja semmi. A jobb oldalra töltés kell különben mindig arra fog folyni a víz. A töltés lehet ideiglenes vagy állandó. Az utóbbi biztosabb. Akkor viszont a  telkek nem patakparti telkek lesznek, hanem töltés mögöttiek az év legnagyobb részében nem élvezhetik a patakot.

A Dera medre a keresztszelvény mentén két fő részből áll:

a. kis-középvizi meder, melyben az év nagy részében folyik a víz. Ez általában 2 m széles tál alaku, formás kis mélyedés, változó, de kb. 20-30 cm-es vízoszloppal.

b. árvizi meder: ez az előbbit tartalmazza, forditott trapéz alakú, általában meredek , gyepes rézsűk határolják. ebben jön le az előbbi hozamnál nagyobb vízhozam, adott csapadákhelyzettől függően 0-2 m-es vízoszloppal. A kiöntésmentesség átlagban összesen kb. 2 m-es vízoszlopra igaz - amiből egyből sejtjük mindannyian, hogy ha ennél kisebb mélységű az árvizi meder, ki fog önteni a patak egyes nagyvizekkor.