Honlap - Bemutatkozás - Kapcsolat - Projektek - Programok - Szolgáltatás - Linkajánló - Játékok - Vendégkönyv
Honlap
Alternativák Csobánkán PDF Nyomtatás E-mail
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Írta: Administrator   

A beépítések miatt a nagyvizi meder nem nagyon szélesíthető, tehát ezzel érdemben sehol nem nyerhetünk sokat, ahol számitana.
Ha a kisvizi mederhez nyúlunk (kotrás-mélyités, szélesités), akkor is csak 1-3 %-ot nyerünk, ami a vízszint esetében milliméterben mérhető csak!!

 

Amit vesztünk azonban:
-   a kisvizi meder úgy alakult ki a szabályos trapéz alakú árvizi mederben, hogy annak alja (rézsűláb) az egyik vagy másik oldalon kicsit feliszapolódott. Ez szinte végi megfigyelhető a Derán. Ettől lett kicsit kanyargós a patak nyomvonala az egyenes szabályozott mederben.
Ez fizikai törvényszerűség, mert a trapéz "sarkában" csökken a vízsebesség és lerakodik az iszap, rajta fű nő, majd fa. A fa vastagodásával az árvizekkor a rézsű a fatörzsnél kiöblösödik (helyet keres, csinál a viz magának, de sehol sem lesz belőle partomlás, már csak a fa "lehorgonyzottsága" miatt sem.).
Ezt végig meg lehet figyelni. Kialakul az egyensúlyi állapot, melyben annyit visz el a patak a szelvényből, amenyi lerak. Hozzányúlni értelmetlen. Sőt, ilyenné kell alakítani a patakot mindenhol.
(Ahol elindult a part, oda egy kocsi követ kell rakni - ez maradt el Pomázon. Leszádfalazták drágán, rondán, további partomlást okozva.

 

E rézsűlábi hordalékszükítés általában az árvizi szelvényhez képest csekély (a Morgó-pataknál: mindössze 5 % = öt % volt) , rajta fa nőhet, ÉS:
általa a kisvizi meder kanyargós a lehetőségekhez képest, változatossabb szélességű, mélységű, de mindenképpen mélyebb mint az eredeti szögletes, sokkal szélesebb mederben.
Ezzel válik lehetővé, hogy öntisztuljon, hogy változatosabb élőhelye legyen halaknak, rákoknak, egyéb fajoknak, az ezzel táplálkozó fajoknak.
Ezért nem szabad kotorni a kisvizi medret, inkább szélesiteni a nagyot. Erre meg hely nincs.

Ha a fát cserjét kivágják, vagy visszacsonkolják, előszőr fényigényes "gaz" - özönnövény, ami elnyomja az őshonos fajokat -  nő a helyén, pl japánkeserűfű, nád, gyékény, ....
Ha a fák, cserjék sarjról elindulnak, egy halom ágat, seprűszerű ágrendszert eresztenek (ld. Csobánka, a focipályától lefelé, a játszótér feletti kis híd felett), aminek az árvizi hozamok megfogásában sokkal több szerepe van mint egy idősebb, felkopaszodott törzsnek (ami mondjuk 30 cm vastag, és 3 m magasságig semmi "vizfogó" ágbog nincs rajta).
Az alternativa a fa meghagyása, a már csonkrol sarjadtak esetében az 5-20 sarjból egyetlen kiválasztása, a többi visszavágása.

A Víz Keret Irányelv a jó ökológiai állapot megőrzését és elérését teszi kötelezővé. Látható, hogy az csak a leirtak függvényében érhető el, leginkább a jelenlegi, elég öreg, ritkás, de jól zárodó lombú füzes és kialakult mederjellemzők, az erozio ellen védő gyökerek megőrzésével.
Ennek megoldása, ha zárpotározó létesül, és szükséges esetenként a töltésezés. Nagyon elvadult részeknél a kisvizi mederbe nőtt fa kivágása, sok hordalék képződése esetén kotrás.

 

Csobánkán a letarolt Dera-patak jobb partján töltés nélkül semmi nem védi meg a lakókat árvíz esetén az újabb elöntéstől.

(Az anyag készült Dukay Igor vizes élőhelyek védelmével és helyreállitásával foglalkozó szakember közlése alapján.)